Gyepbetegségek okozói a szabadban mindenütt megtalálható gombák, vírusok. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termohelyi viszonyoktól. A kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás valamint a helyes agrotechnika csökkenti a fertozés valószínuségét.

Alapvetoen a korokozók mindig mindenhol jelen vannak, fertozés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése és kedvezo környezeti feltételek a korokozók elszaporodásához.

A leggyakrabban eloforduló betegségek a következok: Microdochium (hópenész), Typula, Corticium, Sclerotinia (dollárfolt), Marasmius (gombakörök), Rhizoctonia, (barna folt), Dry-Patch, Pythium, Ophiobolus, Fusarium, Colletotrichum, Drechslera(levélfoltosság), Puccinia (rozsdabetegségek).

A létrejött kárképek megjelenési formái különbözhetnek a növényállomány, a nyírási magasság, és egyéb tényezok szerint. Beazonosításuk azért is nehéz mert gyakran együttes fertozések lépnek fel.

szimptóma: Vegetációban egész évben foként magas páratartalom mellett fertozhet, -kezdetben világosbarna majd sárgás elszínezodés, a levélen rózsaszín micélium párás idoben, eros fertozés esetén összefüggo piros felületek keletkeznek

védekezés: Kiegyenlített tápanyag-utánpótlás, alacsonyabb nyírás, gyepfilc csökkentése, talaj levegoztetése

szimptóma: Különbözo rozsdafajok okozzák, sárga-fekete-barna rozsda, a levélen különbözo színu foltosodás keletkezik, melyen spórák találhatók, szél, funyíró, lábnyom segítségével terjed, nyáron fertoz

védekezés: stressz-szituációk kerülése, felület kiszárítása, köztesgazda-berberis eltávolítása, megfelelo fajtaválasztás,

szimptóma: Szabálytalan, kezdetben 5-10 cm átméroju ovális körök, melynek a széle gyuruszeruen bronzos elszínezodést kaphat, a betegség kiterjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fu, idegen rezisztens füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken, gombakörök módjára terjednek, évrol évre nagyobb körök formájában, Agrostis esendo, golf greeneken gyakori

védekezés: Talaj meszezése és egyoldalú tápanyag-utánpótlás segíti terjedését, vasszulfát növeli az ellenálló képességet, Festuca fajok fajták relatív rezisztensek

szimptóma: Osztol tavaszig fertoz, de nagyobb károk hóolvadás után vehetok észre, levélen fehéres, szürkés, pirosas micéliumbevonat tunik fel a fertozés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nonek majd összeolvadnak, intenzív felületeken erosebb a fertozés úgymint golfgreeneken, általában nem hal el a fu hanem a kör közepétol kiindulva regenerálódik, magas pH mellett jobban fertoz

védekezés:Vegyszerrel a veszélyeztetett felületeken megelozésképpen, káli és vas hatóanyagú trágyák, talajfelület szárazan tartása, nyesedék gyujtése, lomb eltávolítása, gyepfilc csökkentése

szimptóma: A levélen kicsi feketével határolt barnás foltok, melyek a fertozés elorehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe elhal és sárgára színezodik, eros fertozés esetén a növény elhal, lyuk keletkezik a gyepben, foleg hideg hónapokban 15-25 C homérsékleten, magas páratartalom mellett fertoz

védekezés: Kerüljük a stressz-szituációkat, csökkentett adagú Nitrogén magas adagú Kálium trágyázás, felület szárazan tartása, kiszárítása lyuggatással, gyepszelloztetéssel

szimptóma: Kis 2 cm körüli sárgás egyedülálló elszínezodés, amely késobb kicsit nagyobbá fejlodik, közelrol a levél szélén fehéres micélium, meleg idojárás, magas páratartalom elosegíti a fertozést, a fertozés gépekkel játékosokkal gyorsan tovaterjed, poa és festuca fajták esendoek

védekezés: Száraz talajfelszín, légmozgás optimalizálása, megfeleloen beállított öntözés, gyepfilc kerülése, kerüljük a késo oszi Nitrogén trágyát, tavaszi Kálium trágya

szimptóma: Nyáron fertoz. Eltéro megjelenési formája van a gyep korától függoen. Fiatalkorban a gyep csírázási fázisában a kikelt gyep elhal, a levele elszárad, a talajból könnyen kihúzható, gyökere sötétre színezodik, Idosebbkori gyepben a foltszeru szürkés felületek összeolvadhatnak és nagy egybefüggo felületek keletkezhetnek. Ebben a szakaszban hasonló a szárazsági tünetekhez, de ha az egyes növényt nézzük, ez könnyen kihúzható a földbol egy sötétre színezodött gyökérrel, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kap. Micélium csak különösen nedves körülmények között jelenik meg

védekezés: Szabadítsuk meg a talajt az összetömörödéstol, reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, kerüljük a túlöntözést, kerüljük a suru gyepállományt illetve a suru vetést, csökkentsük a gyepfilcet, adjunk nagyadag Káliumot

szimptóma: Igazi télen fertozo betegség. Nyári hónapokban szaporítóképletei nyugalmi állapotban vannak. A fertozés gyakran a hótakaró alatt terjed ki, csak hóolvadás után vehetok észre a szürke elszáradt levelu nagyobb kiterjedésu felületek. Tavasszal a leveleken gombostufejnyi narancssárga színu szapórítóképletek figyelhetok meg Az érintett felületek nem halnak el többnyire és tavasszal regenerálódnak.

védekezés: Kerüljük a késo oszi Nitrogéntrágyákat, miközben növeljük a Kálium mennyiségét, tegyük ellenállóvá gyepünket, fertozés esetén tavasszal gyepszelloztessünk és a nyesedéket távolítsuk el,

Nemcsak a talajban élo kifejlett bogarak, hanem ezek lárvái is ide tartoznak. Ezenkívül károkat okozhatnak különféle rágcsálók, mezei egerek, pockok, vakondok stb.

Táplálkozásuk során a földben és a föld fölött lévo növényi részek elpusztításával, valamint járatok és halmok képzésével okoznak károkat.

Amennyiben a bogarak, lárvák, fonalférgek felszaporodnak, elsosorban a növény gyökereinek felzabálásával a föld feletti részek pusztulását okozzák. A károk akár nagyobb felületeken is a gyep pusztulásában figyelhetok meg. A gyep levelénél fogva felemelheto, gyökere hiányzik. További másodlagos kártételre számíthatunk a földben élo bogarak, lárvák, fonalférgek eros felszaporodásakor a vakondok illetve a madarak részérol, akik táplálékuk után kutatva okoznak további feltúrás jellegu károkat.

Elozetes talajfertotlenítéssel védekezhetünk. Amikor a kárt észleljük, védekezni már késo, mivel legtöbb esetben a növény foltszeruen már elpusztult.

A védekezést tovább nehezíti az, hogy több nemzedék is lehet, s adott pillanatban a talaj eltéro mélységeiben eltéro fejlodésu fázisú károsítók találhatók, ahova nehéz a védekezésre használt szert bejuttatni. Számukra kedvezo szaporodási körülmények között bizonyos évjáratokban helyi károkat okozhatnak. Megjelenésükre korábbi elhanyagolt területeken illetve erdo közelében nagyobb valószínuséggel számíthatunk.